ehe báttya brékelek

cselekedj mozdulj és tedd meg

Az égre nézek és a hullócsillagok záporában könnycseppek gördülnek végig az arcomon... a kívánság temérdek: Téged szeretnélek, mert SzeretIek, és félek, hogy elveszítenélek! Szép, mint a csillogó, harmat, mint a napfényben szikrázó hó, olyan szép az érzés, mikor éjjel rólad álmodom. Ha most itt lennél, úgy ölelnélek, ahogy szeretnéd Szeress úgy te is, ahogy szeretném, Ha most itt lennél, kezedet kezembe tenném Csak néznélek és várnék, hogy szemeimben, mint tükörben magadat lássad Árnyékod lépd át, ne hagyd, hogy árnyékban álljak. Ha most itt lennél magamhoz ölelnélek, hogy fájjon. És megállna az idő, megtennék mindent, amit kívánnál. Hogy egyedül maradj többé nem engedném De csak szavak jönnek, melyeket te sem hiszel el, Szeress úgy, ahogy én tudok szeretni szeress úgy, ahogy szeretném... Kérném ölelj még Ölelj még... Mintha most újra jönnél, mint, mikor megszerettél, játsszuk el. Mint mikor megkívántál, mint, mikor mellém álltál, játsszuk el. Mintha nem történt volna, az élet játék volna, játsszuk el. Mintha most újra hinnél, az ágyba kezedben vinnél, játsszuk el. Játsszuk el az első találkozást, és reggel együtt ébredünk, Játsszuk el, hogy újra átölelsz, amit csak érzünk játsszuk el. Mintha a régi képem, soha-soha el nem téped, játsszuk el. Mintha a kedvenc filmed, mint újat végignézed, játsszuk el. Mintha most megcsókolnál, játsszuk újra el, Mintha új levelet írnál, játsszuk újra el, Ha a levelet összegyűrnéd, ha a telefont fel sem vennéd, játsszuk el, játsszuk el. Játsszuk el az első találkozást és reggel együtt ébredünk, Játsszuk el, hogy újra átölelsz, amit csak érzünk játsszuk el. Végtelen hosszú éjszakákon, a semmit karoltam át. Nap nap után körbejártam a kiürült szobát. Az árnyékok megmozdultak, és Ő akkor érkezett. Ő is küzdött szellemekkel, ő is sokszor vétkezett. Belépett, nem szólt semmit, lefeküdt mellém, elaltatott. Hajnalban elutazott, Itt hagyta nekem a titkait, S kérte: higgyem el az álmait. Egy cédulát hagyott nekem, Fénylik majd a csillagod: vedd könnyen a dolgokat, visszajövök, ha akarod. Mikor elfolynak a nappalok, ha semmit sem várhatok, ha már ébren is csak álmodok, Juditra gondolok. Mikor hullanak a csillagok, mikor elfogynak a mondatok, ha nagyon mélyen lenn vagyok, Enikőre gondolok. A barát az aki megmutatja: ki lehetnél, az ellenség pedig azt, hogy ki vagy. 7 másodperc, tudod te is röpke idő az életben, de ha csak eddig szeretnél is, nekem már érdemes volt megszületnem.... Barátra csak úgy lelsz, ha te is az vagy. Csak az ember tudja előre, hogy megfog halni, mégis egyedül az ember tud nevetni. Őrültség semmit sem tennünk, ha mindent nem is tehetünk. Nem biztos, hogy a pozitív hozzáállás minden problémádat megoldja, de elég embert bosszant ahhoz, hogy érdemes legyen kipróbálni. Jobb elviselni a büntetést azért, amit megtettünk, mint sajnálni, azt ami nem történt meg. Ha mindenki azt mondaná amit gondol, egyeseknek egyszerűen nem lenne mit mondani. Miért éppen én? Kérdezd inkább így: miért legyek éppen én mentes a szenvedéstől? Az van egyedül, aki csak önmagát szereti. Ha azt akarod, hogy egy könnyü dolog nagyon nehéz legyen, akkor csak halogasd. Ne tedd tönkre azt, amid van, arra vágyván, amid nincs. Barát az, akire akkor is vágyódsz, amikor egyedül szeretnél lenni. Akik tudnak egymásnak örülni, azok nem lehetnek terhére egymásnak. Nem érdemes sokra becsülnünk, azt amit könnyen elveszíthetünk. Nem azért megyünk fel a hegyre, hogy az égbolthoz közelebb jussunk, hanem, hogy tisztábban lássuk azt, ami lent van. Ne sajnáld ha a szeretetből többet adsz másnak, mint más ad neked, hisz akkor te leszel a leggazdagabb. Aki tudja miért szeret, nem szeret igazán. Barátainkra gyakran alig, ellenségeinkre bezzeg mindig bőven van időnk. Aki szeret, mindent elvisel, hogy el ne veszítse, aki vagy amit szeret. Azt a szót, amely rajtad segíthet, nem mondhatod ki saját magad számára. Az embereket vedd úgy, ahogy vannak, igenis rosszindulatúak, irigyek, szívtelenek. Lehetetlen, hogy akár a baj, akár a jó örökké tartson, s ebből következik, hogy mivel a baj immár soká tart, a jónak közel kell lennie. Mond miért van, hogy a boldogtalanság maradandóbb élmény, mint a boldogság? Mindenki bírja a fájdalmat, kivéve azt aki érzi. Aki a szenvedésben szeret, az szeret igazán. Ha túl nagynak képzeled magad az engedelmességhez, akkor túl kicsi vagy a parancsolgatáshoz. Minden ami tetszik, csak egy pillanatig tart. Minden ami elszomorít, csak egy pillanatig tart. Csak az a fontos, ami örökké tart. Bizony nem bolond az, aki odaadja azt, amit nem tud megtartani, azért, hogy elnyerje azt, amit nem tud elveszíteni. Csak egyetlen életünk van. Miért kell azt megnehezítenünk egymásnak? Olykor mindnyájunkat elfog a kétségbeesés, s ha legyőzzük, akkor jövünk rá, hogy milyen erősek is vagyunk valójában. … jól esett… csak állni a forró zuhany alatt… és melegedni… próbáltam a gőzt a fejemből is kiengedni… - bár olyan könnyű volna gondtalanná lenni… nincs mit tenni… várni kell… és hinni… Néha bezárjuk az egyik szobába a másik szoba kulcsát, csak azért, hogy amikor ki akarjuk nyitni ezt a szobát, be kelljen mennünk abba is. Nem élhetsz mások helyett, nem lehetsz ott mindenhol, nem hordhatsz minden keresztet, és nem viselhetsz el minden ütést. Mindenki helyett mindent. Nem lehet.... Nem az idő választ el elsősorban azoktól, akikkel régen találkoztunk, hanem a belső események, amelyek bennünk történtek s történnek. A legtöbb ember inkább azt választja, hogy IGAZA legyen, semmint azt, hogy BOLDOG legyen. Miért hiszitek, hogy a boldog, viszonzott szerelem, ami a legbecsesebb értéke a világnak, csak úgy hever, mint kavics a parton, hogy a közönyös járókelő hanyagul fölszedhesse? Nem adatik meg mindenkinek, hogy felismerje, pedig mindenki előtt ott hever, legalább egyszer. Semmi sem állítja meg azt, aminek eljött az ideje. Mielőtt vágynánk valamire, vizsgáljuk meg milyen boldog az, aki már birtokolja. Nem olyan vagy, amilyenek mások látnak, hanem amilyennek te látod magad. Aki téged elutasít, önmagát minősíti. Az életben nem az a nagy dolog amit elérünk, hanem amit eltűrünk. Mielőtt valakinek a hibáit kibeszélnéd, vagy pálcát törnél felette, kérdezd meg magadtól: imádkoztál e érte annyit, hogy ezt megtehesd. Ha feláldozzuk a boldogságot a biztonságért, megkapjuk - de a boldogságunkkal fizetünk érte. Ugye beengedsz, hogyha kopogok? Ugye meghallasz, hogyha suttogok? Ugye elhiszed, amit gondolok? Ugye megtartasz, hogyha maradok? Ugye elengedsz, hogyha menni akarok? Aki nem akar meghalni, még nem biztos, hogy szeret élni. Sosem fogod megbocsátani nekem, hogy nem szeretttél. Amit nem tudsz, az nem fáj, de megöl. Ami másnak jó, az nekem is jó. De ami nekem nem jó, azt másnak még ajánlhatom. A mai nap egy különleges nap. Ez a nap a Tiéd. A tegnap kicsúszott a kezedből és már nem kaphat más tartalmat, mint amit adtál neki. A holnapra semmi ígéretet nem kaptál, de… a mai nap a tiéd. Ez az egy amiben biztos lehetsz. Azzal töltheted meg, amivel akarod. Élj vele! Ma örömet szerezhetsz valakinek, ma segíthetsz egy másiknak, ma élhetsz úgy, hogy talán este lesz valaki, aki megköszöni azt, hogy vagy! A mai nap egy jelentős nap. A mai nap a TIÉD! (Boldog Szülinapot!)